Élõhely:
Amazonas folyó menti esõerdõk Brazília, Manaus környéke. (bár Manaus lehet, hogy csak az importálás helye, mint ahogy több "sp." esetében elõfordult már ) Mint minden "Avicularia sp." õk is elég ingoványos talajnak bizonyulnak. A gondok ott kezdõdnek, hogy sajnos nem tudjuk ezeknél hogy egy már leírt faj-e(kereskedelemben rosszul azonosítva) vagy új, ami még nem került leírásra. Ebben még egy csavarnak számít az esetleges hibridizálódás (természetben ill. tenyésztõk által egyaránt). Saját véleményem szerint ez utóbbi ennek a fajnak az esetében nem áll fent, mivel a példányok teljesen egyöntetû külsõvel rendelkeznek.
|
Leírása:
Kifejezetten nagy termetû faj. Adult nõstényem (vadbefogott) kb. 18cm lábterpesztésû, míg a legnagyobb sub hímem mely terráriumban nevelkedett szintén legalább ekkora. Már a fiatal, pár vedléses egyedek is jól megkülönböztethetõek a többi Avicularia fajtól. Az elõtest fekete, az utótest felsõ része élénk narancssárga középen egy fekete hosszanti csíkkal. Az utótest oldalsó része fehéres fekete vízszintes csíkokkal. Ami már az egész fiatal egy-két vedléses állatokat is megkülönböztethetõvé teszi a legtöbb Avicularia fajtól az a lábak színezete. Ennél a fajnál ez üveges szürke, picit olyan mintha épp frissen vedlett volna a pók. A fekete "papucsok" náluk is megtalálhatóak.
|
A felnõtt szín a 7. vedlésnél kezd kialakulni náluk, de ilyenkor még az utótest csíkozottsága halványan látszik. A végleges szín a nyolcadik vedlésnél alakul ki. Az elõtest élénk kék, a lábak szintén. A lábakon dús fehér szõrzet látható. Az utótestén erõs piros szín dominál. Az elõtest felöl kiindulva egy sötét sáv található, amely körülbelül az utótest hátsórésze irányában kiszélesedik.
|
|
|
A pók tartása:
Nappali hõmérséklet 26-28 °C, éjjel ez süllyedhet pár fokkal, de 24 °C alá ne essen. Páratartalom 75-85%. Ilyen meleg és magas páratartalom mellett különösen figyeljünk a jó szellõzésre! Mint minden Avicularia faj õ is fánélõ ennek megfelelõen kell kialakítani terráriumát. Nagy mérete miatt a minimum terrárium egy adult példány esetében 25x25x35 cm. Életmódja miatt mászó ágak behelyezése nála is elengedhetetlen. Ezekhez szövi a lakóhálóját is. Nálam e faj a kevésbé szövõ Aviculariák közé tartozik. Költöztetés/telepítés után nehezen kezdenek szõni, nagyobb példányaim csak vedlés elõtt készítettek új helyûkön lakóhálót. Talajnak én kókuszrostot használok, kb. 3cm magas rétegben, ezzel is segítve a páratartalom magasan tartását. Itató edény behelyezés elengedhetetlen ennél a fajnál is. E mellet hetente kétszer párásítok náluk. Növényeket behelyezhetünk terráriumába, mivel e faj is szívesen használja õket. Gyakran a levelek fonákján lesnek prédára, illetve isznak a növényen megmaradt vízcseppekbõl. Amennyiben bromélia fajt ültetünk hozzá az szintén segít a páratartalom megfelelõ szintentartásában és természetes itatóul is szolgál (itató edény behelyezés ez esetben is kötelezõ!). A táplálék maradékot mihamarabb távolítsuk el a terráriumból, mivel az könnyen bepenészedhet. Ezt egyik Avicularia faj sem kultiválja és könnyen az állat elhullásához vezethet.
|
Táplálása:
A fiatal egyedek kifejezetten jó evõk, méretüknek megfelelõ sáskával, barna tücsökkel etethetõek. Semmi esetre sem javaslom a fekete tücsökkel való etetésüket! Ha véletlen bent maradnak az állatnál vedlés közben könnyen megrághatják a puha védekezésre képtelen pókot. Nálam a csótányt nem fogadják el, de ez lehet szoktatás kérdése is. A nagyobb példányok már rapszodikusabbak. Hosszabb idõszakokra szüneteltetik a táplálkozást, aztán egy ideig szinte habzsolnak. Ha épp éhesek felnõtt vándorsáskával, barna tücsökkel etetem õket. Csótányt illetve különféle "kukacokat" õk sem fogadnak el nálam. Ellenben a különbözõ lepkéket szívesen fogyasztják. Akár reptében is képesek elkapni õket. Az ezekkel való etetést csak akkor javaslom, ha garantáltan nem permetezett területrõl származnak, mivel a rovarirtó szerek a pókokat is elpusztítják.
|
Viselkedése:
A legtöbb Avicularia fajhoz hasonlóan õk is nyugodt, békés természetûek. Zaklatás esetén utótestük csavargatásával próbálják elriasztani támadójukat. Nálam még se marással, se ürülék lövéssel nem próbálkoztak, ez viszont egyedenként változhat. Viszont amikor épp éhesek óvatosan kell bánni velük, mivel elõször marnak csak aztán nézik meg mibe is! Amint rájönnek, hogy nem táplálék minden fajta aktív védekezést beszüntetnek. Ez sem defenzió, hanem inkább abból adódhat, hogy a természetben valószínûleg repülõ rovarokkal táplálkoznak. Márpedig ebben az esetben elengedhetetlen a gyors reagálás. Nem tartozik az idegesebb Aviculariák közé, nem rohangálós (idõsebb korban). Ami feltûnt velük kapcsolatban, hogy szõrzetük erõsebben irritáló, mint általában az Aviculariáké.
Adult nőstény Adult hím
forrás: internet
|